2. fejezet

Már én is halottam a hó ropogását a lábak alatt, mert, hogy többen voltak az biztos. Meg merevedtem, ha Jasdes szolgái nagy bajban lehetek hisz látják Ábrándot. DE, ha ők, akkor mért nyerített neki.
- Hát ez a ló? – hallottam egy fiú hangját
Ezek szerint nem Jades katonái. Akkor mit keresnek Tumnusznál? Nem narniaiak az biztos hisz a ló miatt nem reménykednek segítségben. Csak nem a négy gyere? Túl sok kérdés és egyre sincs válasz. Még…
Pár perc múlva négy gyerek lépet be az ajtón két fiú és két lány.
- Ezt nem hiszem el! Ádám két fia és Éva két leánya végre Narniában. – motyogtam alig halhatóan. Ekkor vettem észre, hogy a két fiatalabb testvért láttam nem rég a tisztáson.
- Mit nem hiszel el? – Kérdezte az idősebb fiú, aki mellesleg piszok jól néz ki.
- Ti a Földről jöttetek. Igazam van? – tértem ki a kérdés elől.
- Igen. – Válaszolta a nagyobbik lány, bár nem igazán hit benne, hogy ez nem az ő világuk.
- Hol van Tumnusz? – kérdezte a kislány
- A bátyádat kérdezd, hisz ő jelentette fel a boszorkánynál. Nem igaz Emund Emlékszel még? – mondtam gúnyosan. – Hála neked letartóztattak egy ártatlan és kedves lényt! – köptem a szavakat
- Hogy mi? – kérdezték mind a négyen egyszerre
- Nos, már mindegy. Emberekkel barátkozott, amit a banya meg tiltott, tudta, hogy veszélyes.
- Akkor mi is veszélyben vagyunk? – kérdezte a nagyobbik lány.
- Ha azért kérdezed, hogy velem vagytok igen is, meg nem is. Nem mert nem vagyok ember. Igen mert Narnia igazi királyának lánya vagyok.
- Nem vagy ember? Akkor mi?- kérdezte az idősebbik fiú
- Félig isten, félig csillag – mosolyogtam döbbent arcuk láttán. – Egyébként Amy vagyok. – mutatkoztam be.
- Peter.
- Lucy.
- Susan.
- Edmund, de aszem már tudod. mutatkoztak be mind a négyen.
- Ööööö. Amy, ha az emberekkel tilos barátkozni. Nos, mi azok vagyunk nekünk nem veszélyes? – Kérdezte Susan.
- Nos, elméletileg nem. De amíg velem vagytok, és azt csináljátok, amit mondok nem lesz semmi bajotok.
Egyszer csak egy vörös begy megszólalt kint.
- Ez egy vörös begy volt?
- ezt meg kel nézni!
Ki futottak és a vörös begy után eredtek. Én pedig követtem őket.